N�h�ny �rz�-v�d� fajta:

 Rottweiler

Marmagass�ga: 55-68 cm
Testt�mege:40-50 kg
                                                 
Eredete: val�sz�n�leg a r�mai l�gi�k h�d�t� �tjaik sor�n az �l� �llapotban t�rt�n� �lelmiszer-ut�np�tl�st ilyen vagy hasonl� kuty�kkal terelt�k, illetve v�delmezt�k. Az 1800-as �vekben Rottweil v�rosban rottweileri m�sz�roskuty�nak h�vt�k, mivel birka, szarvasmarha �rz�s�re, hajt�s�ra haszn�lt�k. Robusztus test�, f�lelmetes erej�, rettenthetetlen, j� p�sztor, kiv�l� �rz�, sz�ks�g eset�n f�lelmetes t�mad�. Elismerten j� szolg�lati kutya. J�l k�pezhet�, megk�l�nb�zteti a szolg�lati �s a szolg�laton k�v�li magatart�st. A benne rejl� k�pess�gek gyakorlott kuty�s �ltal viszonylag kev�s munk�val a felsz�nre hozhat�k.
F� von�sai: Neh�z, testes kutya, sz�les mellkas, lel�g�, kicsiny f�lek, meglehet�sen izmos v�gtagok, enyh�n felh�zott has, k�z�phossz�, magasan t�z�tt farka gyakran term�szetesen r�vid. Sz�rzete r�vid, durva, sima, fekete alapon j�l elk�l�n�thet� r�t mint�kkal. T�pl�l�s tekintet�ben ig�nyes, kisebb lak�sban val� tart�sra nem alkalmas.              

Malinois

Marmagass�ga: 58-62 cm
Testt�mege: 24-28 kg

Eredete: A kult�r�lt �llattart�s kezdet�n, 1880-1890 k�r�l alak�tott�k ki az �si belga p�sztorkuty�b�l. M�r az els� vil�gh�bor�ban h�rviv� �s v�r�skeresztes kutyak�nt v�lt ismertt�. Eredet�t tekintve - egyes feltev�sekkel ellent�tben -semmi k�ze a n�met juh�szkuty�hoz. Tulajdons�gai, �rtelme, intelligenci�ja, kitart�sa, haszn�lhat�s�ga viszont szinte azonos. K�v�l� �rz�-v�d�.
F� von�sai: Feje er�teljes, de nemes vonal�. Szeme s�t�tbarna, f�le fel�ll. T�rzse er�teljes, izmos, t�glalap alak�. V�gtagjai egyenesek, p�rhuzamosak, j� csontozat�ak. Farka hossz�, a cs�nk al� �r, a v�g�t kiss� visszahajtva tartja. Sz�rzete r�vid, a nyak�n gall�rt, a fark�n z�szl�t alkot. Bund�ja feket�vel t�z�tt v�r�s szin�.    

N�met juh�szkutya

Marmagass�ga: 55-65 cm
Testt�mege: 25-40 kg

Eredete: A XVIII. sz�zadban l�g� f�l�, durva k�lsej�, kicsi p�sztorkutya volt. A mai form�t a m�lt sz�zad v�g�n N�metorsz�gban, t�ringiai �s w�rttembergi p�sztorkuty�k keresztez�s�vel Max Stephanitz �rte el. Az els� fajtaklub 1889-ben alakult. 1914-ben m�r t�bb ezer szolg�lati kuty�t tartottak nyilv�n. A fajta sz�m�ra a tervszer� teny�szt�s megkezd�s�vel megsz�nt a ny�j�rz�s �s a terel�s, felv�ltotta az �rz�-v�d� �s a nyomk�vet� munka. A legsokoldal�bb szolg�lati kutya. Kiv�l� szagl�s�, hat�rozott,c�ltudatos,�rtelmes, k�nnyen k�pezhet�. Kiv�l� tulajdons�gai miatt katonai �s rend�r-, valamint vakvezet� c�lokra haszn�lj�k.
F� von�sai: F�lhossz�, d�s aljsz�rzet�, fekete,s�rga alapon fekete nyereg, v�r�sess�rga, v�r�sesbarna, vassz�rke vagy hamusz�rke szin�. Hossz�ra ny�jtott test, csapott far, er�sen felh�zott has, �ll� f�l �s z�szl�s farok jellemzi. Gyermekszeret�, nagy mozg�sig�nye miatt lak�sban tart�s�t nem javasoljuk.  

Argentin dog

Marmagass�ga: 60-65 cm                                                            
Testt�mege: 40-45 kg

 Eredete: Dr. Augustin Nores Martinez 1947-ben k�sz�tette el a fajta standardj�t, melyet 1973. j�lius 31-�n fogadott el az FCI. Spanyol masztiff, bulldog, boxer, bullterrier, pointer, n�met dog, bordeaux-idog, �r farkaskutya kever�s�vel �ll�tott�k el�. Argent�n�ban foglyok �rz�s�re, elfog�s�ra, valamint nagyvadak vad�szat�ra haszn�lt�k. A mai teny�szt�k f� szempontja, hogy meg�rizz�k a fajta eredeti funkci�it, �s min�l nagyobb testm�retet �rjenek el. Rendk�v�l vad , r�men�s �rz�-v�d�; emberre, �llatra vesz�lyes. F�lelmetesen igerl�keny. Csak kell� �vatoss�ggal �s k�r�ltekin�ssel szabad tartani.

F� von�sai: Sz�rzete teljesen feh�r, szeme s�t�tbarna vagy mogyor�sz�n�, orra �s ajkai er�sen feket�k. Lefel� l�g� farka hossz� �s vastag. F�lelmetes megjelen�s�t robusztus, izmokban rendk�v�l gazdag test�nek k�sz�nheti. Els�rang� h�z-,ter�let-,objektum�rz�.  

Amerikai staffordshire terrier

Marmagass�ga: 43-48 cm
Testt�mege: 17-23 kg

Eredete: Amerikai fajta. Az angol staffordshire terrier bulldog �s k�l�nb�z� terrierek keresztez�se l�v�n hozt�k l�tre. Az 1900-as �vekben kutyaviadalokra teny�sztett�k. Nem ismeri a f�lelmet, rendk�v�l elsz�nt. Kem�ny, gyakorlott kutyavezet� kez�ben, j� ir�ny�, k�vetkezetes nevel�ssel engedelmess�gre nevelhet�.
F� von�sai: R�vid, s�r�, f�nyes sz�rzet, minden elismet kutyasz�nben el�fordul. Sz�les, nagy koponya, s�t�tbarna szemek, rendk�v�l izmos test, sz�les mellkas, r�vid farok �s l�bak jellemzik. Kertben,lak�sban egyar�nt tarthat�.          

Staffordshire bullterrier

Marmagass�ga: 35-46 cm
Testt�mege: 17-20 kg

Eredete: R�gi angol fajta. A XIX. sz�zadban bulldogb�l �s terrierekb�l teny�sztett�k ki, kimondottan gladi�tor kuty�nak. Fennmarad�s�t az illeg�lis kutyaviadaloknak k�sz�nheti. Az angol Kennel Club 1935-ben ismerte el �n�ll� fajt�nak. S�t�t m�ltja ellen�re - ak�rcsak az angol bulldog - ma m�r j�l kezelhet�, kedves t�rs, megb�zhat� munkakutya v�lt bel�le. Harcias v�rm�rs�klet�, r�men�s, de j�l k�pezhet�, engedelmes.
F� von�sai: R�vid, l�gy sz�rzete testhez simul�. Szine feh�r, fekete, k�k, rozsdav�r�s vagy ezek feh�rrel keverve. Feje er�teljes, t�p�fogai nagyok, szeme s�t�tbarna, fekete, f�lei kicsik. Teste rendk�v�l izmos, mellkasa sz�les �s m�ly. Farka k�z�phossz�. V�gtagjai egyenesek, r�videk. Kertben, lak�sban egyar�nt tarthat�.              

Bullterrier

Maragass�ga: 40-50 cm
Testt�mege: 24-35 kg

Eredete: R�gi angol fajta. A XIX. sz�zad elej�n val�sz�n�leg angol bulldog �s angol fekete-cser terrier keresztez�se r�v�n j�tt l�tre. Angli�ban 1835-ben betiltott�k a kutyaviadalokat, �gy harci kuty�b�l �talakult kedvencc�. 1895-ben betiltott�k a f�lv�g�st. Ekkor szelekt�v teny�szt�ssel kialak�tott�k az apr�, fel�ll�, hegyes f�let. Ma a legt�bb helyen kedvenck�nt tartj�k. Rendk�v�l ertelmes,k�nnyen tan�that�, nyugodt v�rm�rs�klet�, b�tor �s r�men�s. A gazd�j�hoz ragaszkodik, b�tran v�delmezi.
F� von�sai: Szokatlan k�lsej�, k�zepes termet�, izmos kutya. Szine feh�r, feh�r-fekete foltos, cserberna, fekete, tigriscs�kos. Feje a test�hez k�pest ar�nytalanul nagy. Nincs stopja. Nyaka hossz� �s nagyon izmos. H�ta egyenes, mellkasa m�ly, k�zepesen hossz� fark�t vizszintesen tartja, v�gtagjai p�rhuzamosak. Kertben �s lak�sban egyar�nt tarthat�.           

Dobermann

Marmagass�ga: 58-70 cm
Testt�mege: 28-40 kg

Eredete: N�metorsz�gban, 1865-1870 k�z�tt Louis Dobermann kezdte el��ll�tani ezt a fajt�t. T�ringiai p�sztorkutya �s terrier, schnauzer, rottweiler, beauci p�sztorkutya, black and tan terrier �s ag�r keresztez�s�vel �rt�k el a jelenlegi form�t. 1912-ben alakult meg az els� n�metorsz�gi Dobermann Pinscher Club. Okos, intelligen, eleg�ns megjelen�s� fajta, �rz�-v�d�, munkakuty�nak kiv�l�an alkalmas. Kiegyens�lyozott, �rtelmes h�z�rz�, nagy mozg�sig�nye miatt lak�sban val� tart�sa nehezen megoldhat�. Kimondottan ig�nyli a mindennapi t�r�d�st, foglalkoz�st. Rendk�v�l fog�kony, �r�mmel �s kedvvel tanul, id�sebb korban n�ha ideges, mor�zus kutya v�lhat bel�le. Idegenekkel szemben bizalmatlan �s vesz�lyes. Els�sorban gyakorlott kik�pz� kez�be val�.
F� von�sai: kiegyens�lyozotts�g�nak meg�rz�se �rdek�ben versenyekb�l kiz�rj�k a f�l�nk, �s a vad kuty�kat. Sz�rzete r�vid, durva, s�r�, testhes simul�, f�nyes. Sz�ne fekete, barna, rozsdav�r�s jelekkel. 1993. janu�r 1-je �ta nem teny�sztik a k�k sz�n� v�ltozat�t, mert b�rgyullad�st, ekc�m�s betegs�geket okozott a "k�k dobermann szindr�ma".

�ri�s schnauzer

Marmagass�ga: 60-70 cm
Testt�mege: 35-50 kg

Eredete: 1909. november�be alakult meg a M�ncheni Schnauzer Club. 1925 �ta hivatalosan elismert szolg�lati fajta. Val�sz�n�leg t�ringiai juh�szkuty�k, sz�lk�s sz�r� pincserek, dog �s- egyes felt�telez�sek szerint - k�z�p schnauzerek keresztez�s�vel j�tt l�tre. Az els� �s a m�sodik vil�gh�bor�ban teljes�tett szolg�latainak k�sz�nhet�en a fajta elker�lte a kipusztul�st. Mint minden ny�jat illetve csord�t �rz� kutya, a schnauzer is rendk�v�l b�tor, h�s�ges, nagyon j� �rz�, bizalmatlan, megk�zel�thetetlen. Nyugodt term�szete ellen�re t�mad�s k�zben nagyon kem�ny ellenf�l. Kellemes, �ber t�rs. Kit�n� munkakutya, sportk�pz�sre f�l�tt�bb alkalmas. Rendk�v�l nagy a mozg�sig�nye. 
F� von�sai: s�r�, merev dr�tsz�re, fekete vagy sz�rke sz�n�. "Szak�ll", vastag szem�ld�k, n�gyzetes test, csonkolt fel�ll� f�l �s harmadik csigoly�ig csonk�tott farok jellemzi. M�retei miatt lak�sban val� tart�sra nem igaz�n alkalmas.

N�met boxer

Marmagass�ga: 53-63 cm
Testt�mege: 24-35 kg

Eredete: az 1800-as �vek v�g�n teny�sztett�k ki N�metorsz�gban, pontosabban M�nchenben. 1895 �ta elfogadott fajta, val�sz�n�leg eur�pai pincserek, masztiff, dog �s bulldog keresztez�s�b�l j�tt l�tre. Teljes bizonyoss�ggal ma m�r nem tudjuk meg�llap�tani. A boxer feladata egy adott ter�let �rz�se, v�delmez�se, valamint a k�l�nb�z� csemp�sz�ruk kiszimatol�sa. Kit�n� �rz�-v�d� k�pess�ge, �rtelmess�ge, j�l kezelhet�s�ge a k�v�nt szolg�lati feladatok ell�t�s�ra alkalmass� teszik. Vid�m, kedves. Nyugodt term�szete miatt mint kedven is kiv�l�an meg�llta a hely�t. A neve az angol box (bokszol�) sz�b�l ered, mivel a j�t�kot �s a vereked�st is h�tuls� l�bain �llva a mells�kkel "bokszolva" kezdi.
F� von�sai: k�zepes termet�, akt�v, mozg�kony, nyugodt term�szet� kutya. Jelleg�t a fej �s a test harm�ni�ja adja. Sz�re r�vid, durva �s f�nyes. K�t sz�nv�ltozata van, az egyik vil�gosbarn�val (r�ttel), a m�sik a cs�kos, fak� �s s�t�t s�vokkal tark�tott. K�telez� a kifjezett fekete arcfolt (maszk). Feh�r foltok a testfel�let egyharmad�t bor�thatj�k. El�fordulhatnak teljesen feh�r egyedek is, de ezek standard szerint nem elfogadottak, teny�szt�sre alkalmatlanok. Els�sorban lak�sban val� tart�sra javasolt.